2017. december 18. Hétfő, Auguszta névnapja van.

 :: Hírek :: Önkormányzat :: A település :: Börzsöny és vidéke :: Látnivalók :: Kapcsolatfelvétel :: Linkek :: Impresszum :: Vendégkönyv ::
     
 

Látnivalók

A község legrégibb műemléke a Krisztus mennybemenetele római katolikus templom, amely a 13. században épült román stílusban. A templom több ízben megrongálódott, javították, 1737-ben felújították és új boltozatot kapott. 1811-ig állt, majd fokozatosan széthordták építőanyagnak. Minden bizonnyal az építőanyag egy részét az új templom építésénél használták fel. A kanonoki vizitációk feljegyzései szerint torony nélküli templom volt négy kis ablakkal, egy bejárattal és zsindelytetővel. A hajó 5 m hosszú, 2,5 m széles és 3,5 m magas volt. A keskenyebb szentély egyenes végődésű. A templomban orgona, elegáns oltár és fából készült karzat volt, a szószéken a 4 evangélista látható. A templom bejáratánál magas feszület állt. A templom előtt állt a fa szerkezetű harangláb, melyben három harang függött. A templom körül bekerített temető volt. A templom alapjai a mai napig megtalálhatók a "korongi part" községrészben, a 24-es számú ház kertjében (Rákóczi út). Az alapok feltárása és restaurálása után a község egy újabb jelentős Árpád-kori emlékkel gazdagodhat. Mivel a régi templom idővel már nem felelt meg a hívek elvárásainak, 1811-ben Krisztus mennybemenetele új római katolikus templomot építettek klasszicista stílusban. 1944 végén a harcok során erősen megrongálódott, de hamarosan megjavították. Ebben a formában maradt meg mindmáig, de néhányszor felújították. Egyhajós építmény enyhén szűkített szentéllyel, hullámvonalú zárófallal, az ormos homlokzat elé épített toronysisakos toronnyal. A szentély bal oldali falához építették hozzá a sekrestyét. Az épület homlokzatát piaszterek és nagy szegmensíves ablakok tagolják. Az egész templom körül lábazat és erőteljes kétrészes koronapárkány fut. A főhomlokzatot piaszterek, és erőteljes klasszicista párkány tagolja cseppekkel. A toronynak szegment íves bejárata van, fölötte a XVIII. századból származó fa feszület (a régi templomból), szegmentíves ablak, kör alaku kis ablak és minden oldalon félkör befejezésű hangnyílások. A toronysisak párkányon nyugszik. A sekrestye és a szentély sarkai kerekítettek. A templom hajója három dongaboltozatos boltszakaszból áll, amely falpillér párok párkány-fejéhez csatlakozik. Az egyik boltszakasz a szentélyben van. Mennyezeti falfestmények díszítik. A klasszicista főoltár szarkofágidomú, oltárstipes-kőből készült. A keményfából készült tabernákulumon kétoldalt fából készült festett angyalplasztikák vannak. A templomban újabb mellékoltárok vannak. Az előcsarnokban Szeplőtelen Szűz Mária oldalkápolna van. A baldachinos empír szószék a templomépítés korából való. A templomhajót az alábbi szobrok díszítik: fa Madonna-szobor 1700 tájáról új színezéssel, Szent Teréz, Szent Vendel, Fatimai Szűz Mária, Szent Antal és Szent Rita faszobra. A templomban látható emléktáblát az Úr születésének 2000. évében és Szent István megkoronázásának 1000. évében állíttatta a letkési egyházközség. A másik emléktáblát a királyi légierő lövész ezred és páncélos vadász osztály hősi halottainak emlékére állították a letkési ütközet 50. évfordulóján a még életben lévő bajtársak nevében vitéz Pályi György, Gótzy Pál ref. főhadnagy és a letkési egyházközség és önkormányzat.

Az előcsarnokban lévő két szenteltvíztartó 1916-ban készült. Az emeletes karzaton, amely a földszinten egy, az emeleten kétárkádos, a torony alatt kapott helyet az orgona, 1910-ben készült, 2001-ben felújították. A toronyban három harang függ. A Jézus Szentséges Szívének ajánlott nagyharangot 1923-ban öntötték, a kisharang, 1953-ban készült, a Szent József nevét viselő lélekharangot pedig 1935-ben öntötte Szlezák László budapesti harangöntő.

A széppatakpusztai kúria a 19. század második felében épült neoklasszicista stílusban az esztergomi káptalan nagybirtokainak intézői részére. A 19. század utolsó negyedétől 1918-ig Kleinkauf György földbirtokos és felesége lakott itt. 1928-ban Mammusich János vette bérbe az esztergomi káptalan itteni nagybirtokát, és saját földet is vásárolt hozzá. Ő 1943-ig lakott a kúriában, ekkor a birtokot bérbe adta Hodzsik Jánosnak. 1948-ban az épületet államosították. Később magtárként szolgált, majd tsz irodákat rendeztek be benne, még később lakásokat alakítottak ki, 1969-től pedig üzem működött az épületben. A kúria téglalap alakú építmény előreugró kétpilléres középső bejárati résszel, amely timpanonnal végződik. A bejárati kapu oldalainál rövid tornác van, a kéttengelyű sarkakat beépítették. A helyiségek egyenes mennyezetűek.

A liliompusztai kúriát 1920 táján építtette Szántó Ernő, aki a közös birtokot vezette (birtokrésze volt Ganz Lipótnak is). 1930 után a birtok irányítását Ganz Gábor vette át, de később családi problémák miatt Budapestre költözött, és a birtokot eladta Theörey Zoltánnak. Az ő tulajdona volt 1948-ig. A kúriában az intéző, Rendek Lajos lakott. Később az épületet átvette a termelőszövetkezet, jelenleg magánkézben van, és vadászházként működik. Egyszerű emeletes, téglalap alakú épület, a háromtengelyű főhomlokzaton enyhén kiugró, fokozatos háromszögű timpanonnal végződő rizalittal és fából készült bejárati verandával. A földszinten a főhomlokzati ablakok félkörívben végződnek. A keskenyebb oldalhomlokzatok falazott háromszögű csúcsban végződnek. A kúria földszintjén eredetileg présház volt, az emeleten három lakóhelyiség a tulajdonos részére. Az épület eredeti állapotban fennmaradt. A Rákóczi út 63. sz. alatt állt a Koronghy család kúriája, a 19. században épült, később kocsma volt benne.

Az agyag téglából épült, L alakú földszintes épület, ma romos állapotban van. A telken minden bizonnyal több hasonló épület állt, amelyek már régebben elpusztultak. Az egykori iskola mellett rózsaszín márványból készült út menti kereszt áll öntvénykorpusszal. Isten dicsőségére 1927-ben állíttatta Tóth András és felesége, Kolos Ágnes. A kereszt körül vaskerítés van alacsony beton oszlopokkal. A keresztet a piszkei kőfaragó, Vémszky készítette. A templom mögött barokk festett Immaculata köszobor áll. Kecskés János állíttatta 1707-ben. A népi kőfaragásos mű eredetileg a főút mentén állt, ide 1970-körül helyezték át. Jelenleg a műemléket bádogbaldachin védi. A templomhajó falánál az államalapítás és a kereszténység millenniumi emlékműve áll. A hármashalom alakú emlékművet, melynek tetején kovácsoltvas kereszt van (eredetileg a templom tornyán volt), Letkés község állíttatta 2000-ben. A templom mögött négy körmeneti kápolna látható. A temető központi kőkeresztjét 1995-ben átvitték Budapestre a Fiumei úti temetőbe. Homok-kő kereszt volt homokkő korpusszal a 19. szd. első feléből. A halottasház mellett áll a temető fa központi keresztje festett bádogkorpusszal. A 20. század 30-as éveiben készült. Mellette bádogtetős fa harangláb áll, a tető kereszttel és bádogbaldachinnal végződik. A 20. szd. 60-as éveinek végén épült. A haranglábban egy bronzharang függ, Nagymarosról került ide.

A szőlőhegyen Szent Orbán-kápolna áll, a 19. században épült, 1945-ben a harcok során megsemmisült. A 60-as években még álltak romos falai. 1945-ig az erdőben Lelédhíd major közelében állt egy 19. századi kápolna, formáját és védőszentjét nem ismerjük. Lelédhíd-major bejáratánál a jobb oldalon a 19. században emelt fakereszt állt, 1946 táján elkorhadt. A községháza mellett áll az I. világháború áldozatainak emlékműve. A nyitott kápolna alakú emlékművet 1924. június 1-jén adták át, Feller K. kőfaragó mester készítette, Mezey István körzeti jegyző, Kolos P. József pénztáros, Kis Lajos polgármester és Kolos N. József és Tóth András esküdtek tevékenykedése idején. A kápolnában angyalt ábrázoló dombormű látható rózsával, lent sisak, puska és szurony, a középen elhelyezett emléktáblán a 30 áldozat neve olvasható. A helyi temetőben áll a II. világháború áldozatainak emlékműve, 1990-ben emelték. Az egyszerű alakú emlékművön a 22 áldozat neve olvasható. Mellette áll a szovjet katonák emlékműve, amelyet az előző emlékművel együtt 1987-1990 között áthelyeztek, és a mai formájúvá alakították. Rajta 3 katona neve áll: Semen Adrejevics Sobolev (1905-1944), Petr Vladimirovics Sebrenko (1910-1944), Petr Lavrentevics Kolomin (1923-1945), illetve ismeretlen katonáknak állít emléket.

 
     
 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Szeretettel köszöntöm Önöket Letkés község lakossága és az Önkormányzat Képviselőtestülete nevében.
Letkés - az 1200 lélekszámú település - Magyarország és Pest megye északi részén a Börzsöny hegység lábánál, az Ipoly folyó völgyében található. A község határát kelet felől löszös szántóföldek, majd agyagos domboldalak és erdőségek szegélyezik...

Tovább »

 
   
   
 

Jelenleg 1 vendég online.
Oldalunkat eddig 3528 alkalommal keresték fel.

Közérdekű dokumentumok
(2012. márc. 27.)
Megtekintéshez kérem kattintson ide!

 
 

Valid HTML 4.01!
 
 
 
Valid HTML 4.01!

Valid HTML 4.01!

Valid HTML 4.01!

Valid HTML 4.01!

Valid HTML 4.01!
 
 
Generálás ideje: 0.025823 másodperc.