2017. május 28. Vasárnap, Emil, Csanád névnapja van.

 :: Hírek :: Önkormányzat :: A település :: Börzsöny és vidéke :: Látnivalók :: Kapcsolatfelvétel :: Linkek :: Impresszum :: Vendégkönyv ::


» A Börzsöny és vidékének rövid áttekintése «
» A Duna-Ipoly Nemzeti Park «
» A Börzsöny megközelítése «
» Kisvasutak a Börzsönyben «
» Kerékpártúrák «
» Túraleírások, túraajánlatok «

     
 

Túraleírások, túraajánlatok a Börzsöny legszebb pontjain keresztül - "Szállj ki és gyalogolj!" jelszóval is
(Térképért kattintson ide!)

Mint arról már szó volt, a Börzsöny turistaút hálózata számtalan túra, kirándulás szervezésére ad lehetőséget. Kiadványunk útikalauz része nem a turistautak leírásának leltára, hanem a szerzők szubjektív véleményét tükröző, néhány különösen szép, látnivalókban, kilátóhelyekben gazdag vagy éppen vízfolyásokkal tarkított turistaút kombináció ismertetése, ajánlata. A korábbi útikalauzoktól eltérően - alkalmazkodva a megváltozott kirándulási szokásokhoz - több körtúrát javaslunk, gondolva az autós turisták, a hegység szélén üdülök gyarapodó számára is. Különösen a Börzsönyben - mint arról már volt szó - a nemzeti parkká nyilvánításra is tekintettel a természetbarát gyalogtúrákra kell a hangsúlyt fektetni.
A kirándulások ajánlatánál, irányánál a közlekedési, domborzati, tájképi szempontokat is figyelembe vettük. A túrák hossza, a fontosabb követett jelzések, a csatlakozó túraajánlatok száma feltüntetésre került, így könnyen és tetszőlegesen átszervezhetik, összeolvashatják leírásainkat, további kombinációkat szervezve.
Az ajánlatokban szereplő túraleírásokat természetesen az atlasz térképes részének tanulmányozását követően is tetszés szerint módosíthatják, bekapcsolva a nem ismertetett útvonalakat is. Az országos kék jelzés börzsönyi útvonalát külön fejezet tartalmazza.
Bízunk abban, hogy az ajánlott túrákat Önök is maradandó élményeik közé fogják sorolni. Ha így lesz, kiadványunk célhoz ért. Várjuk írásos véleményüket, észrevételeiket is, hogy a következő kiadás még tartalmasabb lehessen!

Szép időt, jó túrázást kíván Berki Zoltán és Heincz László

Az országos kéktúra börzsönyi szakasza

Az országos kéktúra csaknem 1200 km hosszú útvonalon gyalogösvényként kanyarog a szlovák határtól az
osztrák határig - a Zempléni-hegységtől a Kőszegi-hegységig.
Rockenbauer Pál és forgatócsoportja ezt az utat bejárva készítette 1979 őszén a már legendássá vált "Másfél millió lépés Magyarországon" c. filmsorozatát. A csapat akkor augusztus utolsó napján érkezett ugyanebből az irányból a Börzsöny lábaihoz. Kövessük most mi is az ö "lépteik" nyomát.
Az országos turistaútvonal - melyet a közelmúltban a Dél-Dunántúlon és az Alföldön át visszavezettek a zempléni kiindulópontba - a Cserhátból a Naszályon át érkezik Katalinpusztára, ahol a 2-es főútra fordul észak felé. Az országos kék jelzés a főbb csúcsok érintésével, egészen egyszerű vonalvezetéssel - amely a kék-túrázóknak általában kétnapi járást jelent - vág át a Börzsöny hegységen.

Útvonala:
Katalinpuszta - Magyarkút - Nagy-Kő-hegy - Nógrád - Béla-rét - Saj-kút - Foltán-kereszt - Árva-kúti rét - Csóványos - Szabó-kövek - Égés-tető - Rakodó - Nagy-Hideg-hegy - Inóci-vágás - Kisinóci th. -Kóspallag - Sűrűség - Törökmező th. - Vizes-árok - Köves-mező - Hegyes-tető - Templom-völgy -Nagymaros-Visegrád v. m.
53 km. Jelzés: K


Katalinpusztán az italboltban kapunk kéktúra-bélyegzőt. A település felső (északi) végén a jelzés jobbra letér a balesetveszélyes 2-es főútról, majd balra kanyarodva (Krisztus-kereszt) keresztezi az országút nagy hajtű-kanyarját.
Északnyugati irányban, egy völgyben felfelé haladva kis fennsíkra érkezünk, ahonnan jobbra látszanak Szendehely szélső házsorai. Az errefelé igen sűrű és precíz jelzések egy művelt terület mellett visznek 100 méternyit, majd újra erdő és az előző völgy párja következik, amelyen hamar leérünk a Keskeny-bükki-patak medréhez és pár lépéssel odébb és feljebb a rossz minőségű műúthoz. Ezen balra, a keskeny völgyben húzódó kikericses rétek láncolatán át jutunk el Magyarkútig. A kis települést az Irma-forrásnál érjük el - a kéktúra bélyegző a közeli bisztróban található. Erre tovább a műúton, majd később attól jobbra, Magyarkút v.m.-hoz a K□ vezet. Jelzésünk viszont már az Irma-forrás előtt, egy sátoros lombú juharcsoportnál jobbra, a műutat és a völgyet elhagyva felfelé kanyarodik és először erőteljes, később enyhe, de folyamatos emelkedéssel halad a Nagy-Kő-hegy felé. Az út csaknem nyílegyenes, melyet jobbra igen sűrű, tömött fiatal tölgyes, balra pedig egy kerítés mögött igen szép száltölgyes kísér. A nyiladékokkal sűrűn szabdalt erdőben a jelzések mindig jobbra térítenek, de a folyamatosan emelkedő kellemes séta végén egy sűrűbb bokros helyen mégiscsak felérünk a Nagy-Kő-hegy tetejére. Az ormot egyre jobban elborító hegyi kőrisek közül még feltűnnek előttünk a hegység felsőbb részei. Szokolya házai is látszanak, de lelátni a Dunáig is. A csúcs nem a Jelzésen van, kissé vissza kell tehát térnünk, hogy az ismét sűrű és jó jelzéseken haladva előbb a gerinc élét követő ösvényen, majd a kanyargó szekérúton folyamatosan ereszkedve a tölgyek között elérjük a Vác - Diósjenő - Drégelypalánk vasúti szárny-vonal sínjeit a Les-völgyben. Az átjáró után balra térünk, és egy akácosban vezető homokos úton érünk fel a Nógráddal szemközti fennsíkra, ahonnan nemcsak a falu, hanem a Csóványos csoportja is látszik már. Az utolsó utcán hamar elérjük a vasútállomást, amely újabb bélyegzőhely.
Az állomástól a KL jelzés visz a község éke, a dácit dagadókúpon épült vár romjához, amelyet az ön-kormányzat nagy gonddal tisztíttat és állít helyre ezekben az években. A falu keleti végén, a kivezető úton fakadó Csurgó-kút az utolsó ivóvíz a Saj-kútig. Az 1703-ban alapított forrástól jelzésünk a Kálvária-domb és egy kő-kereszt mellett elhaladva széles bal kanyarral tér le a Fekete-víz árkához és innen egyenesen, egy öreg fűzfa mellett ér fel az erdőhöz. (Itt lépünk igazán a börzsönyi rengetegbe, s ezt a csaknem összefüggő erdőt majd csak a Dunánál hagyjuk el.) Ahogy beérünk, 20 méternyire jobbra (!) kell fordulnunk a földútról a fiatal akácosban. Az elsö jól látható kék és zöld jelzés egy öreg tölgyfán látható. A fán néhány évtizede eszkábált vadles maradványait találjuk. Innen már jól látható jelzések mutatják az utat a sűrű gyertyános-tölgyesben a Béla-rét sarkáig, ahol a zöld jel eltávolodik tőlünk Királyrét felé. Szép tölgyesben haladunk tovább, és egy bal oldali kerítés mellett érünk fel a nyeregbe, ahonnan percek alatt ereszkedünk a Cseresnyés-patak folyása fölé.
Átkelünk rajta, majd a felette futó műúton is, s feljebb, az ösvénytől kicsit jobbra megtaláljuk a Saj-kutat is. (Töltsük meg kulacsainkat, mert a kéken a Nagy-Hideg-hegyig nem lesz több víz). A fiatal bükkös félhomályában fakadó forrás után kis szekérutunk emelkedni kezd és egy éles balkanyar után már meredeken vág a Saj-kút-bércnek. Az erős emelkedőn az út eltéveszthetetlen: balra sűrű erdő, Jobbra kerítés, amelyen kétszer kelünk át az útba épített kétágú létrákon, amíg visszatérünk a bal oldalára. Nehéz terep ez, ösvénnyé szűkült szekérutunk a kerítés vonalát követve szederbokrok között halad a Foltán-kereszt alatti nyeregig, ahonnan már visszalátni a Naszályig, balra fönt pedig már a Három-hárs bükkjei ezüstlenek.
A Foltán-kereszt 707 méteres platója fontos csomópont a Börzsöny keleti részén járóknak. A kereszt Foltán János erdőőr emlékét őrzi, akit engedély nélküli legeltetők agyonütöttek. Mellette érdemes megpihenni. hiszen dél felé - az irtások következtében -szabad a kilátás. Keresztezzük a Királyrét - Királyháza KD jelzést, a tisztáson hosszában átvezető jelzésünkhöz Diósjenő felől a PX is csatlakozik. A bükkerdő szélén a két jelzés szétválik: a PX jobbra, erdei oldalazó szállítóúton jut fel az Árva-kúti-rétig, a K jelzés régi, pázsitos szekérúton, a Magas-Börzsönyre jellemző sűrű bükkösben, erős emelkedővel vezet fel a Három-hárs gerincére. Az út itt északnyugat felé fordul és szép, gyepes hullámos gerincútként - mely az országos kéktúra párját ritkító szakasza, helyenként szép kilátással a Szén-patak völgyére - vezet korábbi irtásszélen a Csóványos felé. Balról egy sziklaalakzatot hagyunk el, majd a csatlakozó PX síúttal együtt hamarosan az Árva-kúti rétre érünk. A PX elágazva, szintben a Szabó-kövek felé vezet át. A rétről jobbra, a Varsa-tetőről átvezető szintút mellett, a kiszáradt Árva-kútnál Sváb Sándor hajdani vadászatát - itt ejtett el egy kapitális szarvasbikát - köbe vésett felirat örökíti meg. A K viszont továbbra is bükkösben, egy nyiladékban, az ún. Foltán-vágásban emelkedik tovább a Csóványos irányába. A nyílegyenes út egyharmadától hosszasan látunk pont szemben egy kőrist kék Jelzéssel az oldalán, amely sehogyan sem akar közelebb jönni. A keskeny erdővágás a csúcs előtt megszűnik, utunk félkör alakban felvezet a 938m magas csúcsra, ahol megpillantjuk öles kőrisek és bükkök között a csóványosi betontornyot. Az 1978-ban emelt geodéziai mérőtorony betonhengerének vasajtaja már régen eltűnt, ezért a torony kilátónak használt. A régi, emeletes fakilátó emléke lassan feledésbe merül.
Az ablaktalan, sötét torony tetejére több emeleten át, a köztük lévő létraszakaszokon jutunk fel, ahonnan - tiszta időben - az ország talán legszebb hegyi panorámája látható, mely különösen északnyugat felé megkapó. Erre a látóhatárt a Vár-bükk - Kövirózsás - Holló-kő 700 m magas, hullámos, az un. nyugati gerinc zárja le. Ez a Magos-fa - Csóványos - Hangyás-bérc - Nagy-Hideg-hegy - Nagy-lnóc 8-900 m magas főgerincszakasszal hazánk legszebb hegyvidéki katlanját fogja közre, melyet innen vagy a Szabó-kövek tetejéről, valamint a Holló-köröl láthatunk be legszebben. A katlan belsejét számos, főként a főgerincről leereszkedő 6-700 m magas sziklás mellékgerinc (Hangyás-bérc, Viski-bérc, Mogyorós-bérc), ill. mélyen bevágódott szurdokos patakvölgy (Oltár-patak, Rákos-patak, Egyház-patak, Drinó-patak) szabdalja, teszi rendkívül változatossá, összefüggő erdőségeik révén zord hegyvidéki tájjá. A katlan patakvizeit a Fekete-völgy vezeti az Ipolyba, mely a Jancsi-hegy és a Godóvár között talál kiutat a hegyek szorításából. Északkelet felé a kilátás a közeli sziklás bércek, a Rózsás-patak katlanszerű fejezete felé takart. Dél felé a lefutó gerincek fokozatosan simulnak bele a szokolyai, kóspallagi medencébe Jól látszik a Királyrét feletti Várhegy jellegzetes kis kúpja, távolabb a Pap-hegy tömbje. Még messzebb a Dél-Börzsöny, majd a Visegrádi-hegység hosszan elnyúló hegye, Dobogó-kő zárja le a látóhatárt. Végül a nagydíj - de ehhez már valóban kivételesen tiszta idő kell-: ha elnézünk az atlaszból is könnyen azonosítható Bugyihó felett, feltűnik a távolban a Magas-Tátra keleti őrtálló óriása, a Kriván, amint a Vázseci-völgy fölé magasodik, s ha már jártunk ott, lassan sorban felismerjük a többi csúcsot és az Omladék-völgyet is.
A Csóványos több fontos turistaút keresztezési pontja is. Tovább az országos K jelzés a P jelzéssel együtt a Béke-emlékmű mellett délnyugat felé indul tovább. A magaskőrisek között lejtő ösvény a Korona-kö sziklája mellett (Vilma-pihenő, emléktábla) vezet le a Szabó-kövek előtti gerinchorpadásba, ahol az Árva-kúti-rétről átvezető PX szintút (síút) ösvénye csatlakozik. Rövidesen kényelmesen a Szabó-kövek tetejére jutunk, mely a hegység egyik legszebb pontja.
Felettünk a Csóványos, jobbra lent az Oltár-kő sziklacsoportja áll őrt az Oltár-patak katlanszerő szurdokvölgyének zárlatában. A Csóványosról nyíló lebilincselő látvány sokak szerint innen még szebb, hiszen a kilátás "természetes" pontról, a Magos-fa felöl lefutó gerincekre merőlegesen nyílik. Páratlan szépségének titka az, hogy a főgerincnél alacsonyabb mellékgerincek, a köztük lévő mély szurdokvölgyek jóval nagyobb magasságkülönbségeket és távolságokat sejtetnek a valóságosnál. Az egész gerinc- és völgy-rendszer télen-nyáron lebilincselő látvány. A látóhatárt lezáró nyugati gerinc csúcsai a Magyar-hegytől a Jancsi-hegyig Jól megkülönböztethetők. A sziklák tetején - ahol utunk halad - a Haramia-lyuk kútszerű, ismeretlen eredetű, veszélyes kürtőjére ügyeljünk. A K P PX jelzés újabb sziklatorony mellett halad el, majd egy kis kopárosra vezet. (Táblájától megfosztott emlékmű.) Lejtő, majd újra emelkedő következik, melynek tetején egy kis sziklás, kopáros részen a PA ágazik el, hogy a Hangyás-bérc oldalában futó szintút kilátópontját érintve a Rakodóba vezessen. A K P PX jelzések felvezetnek a Hangyás-bérc kilátást nem nyújtó tetejére, majd a ligetes gerincen lejtő út évszázados, mesebeli bükkök mellett ér az Égés-tető kicsiny kúpja alá. A PX itt balra, ösvényre oldalaz, hogy kikerülje a csúcsot. A füves út a kúpra vezet, ahonnan Nagy-Hideg-hegy sípályáira látunk. Balra, az Égés-bércre nyiladék fut ki, a jelzett út a csúcs sziklája mellett jobbra, rendkívül meredeken vezet le a bükkös fái közé. A kissé mérséklődő lejtős ösvény szekérúttá szélesedve torkollik a PX visszatérő jelzésével futó - sokszor csalános - útba. Az egyesült három jelzés enyhén lejtve a Rakodó rétjére érkezik. Balra a KO Királyrét felé, a K+ a Magas-taxi th. felé ágazik el, jobbról a már említett PA csatlakozik vissza egy hatalmas tölgy tövében, majd a Kemence-patak-völgyből a K+ is megérkezik. A K P PX jelzések előbb irányt tartva, majd a régi síugró sánc alatt - annak nyiladékát keresztezve - balra kanyarodva széles, továbbra is bükkösben vezető útra fordulnak. Az oldalazó szintutat - a PX jelzéssel - a K P jelzések hirtelen, felfelé egy gyalogúton elhagyják, hogy felvezessenek a Nagy-Hideg-hegy tetején félkörben futó sétaútra. (Ezen jobbra az északi sípálya tetejére tehetünk rövid kitérőt, ahonnan a Fekete-völgy zárlatára, a Hangyás-bércre, a Csóványos - Magos-fa gerincre nyílik pazar kilátás.) A séta-úton balra, a jelzések mentén füves, kopár oldalban másodpercek alatt a Nagy-hideg-hegyi turistaházhoz jutunk. A fátlan, 864 m magas csúcsról dél felé Magas-Tax, Nagy-Inóc és a déli Börzsöny felé nyílik kilátás, délkeletre a Naszály hatalmas tömbje az uralkodó. A turistaház bejáratától lefelé hagyja el utunkat a P jelzés Királyrét felé, a K jelzés a terasz alatt/mellett szervízműútra vezet. A K K□ P+ jelzés a keskeny műút kanyarja után nyugat felé fordul, majd a P+ észak felé ösvényre tér el Perőcsény felé. A K K□ füves gerincélre vezet ki, a szervizút annak északi oldalában kanyarog. A ritkás bükk szálerdőben hullámosan vezető ösvény egy hosszúkás tisztás mellett vezet le a Korom-bérc nyergébe. Itt valaha egy villámvágta kőris állt, de a turistaház szervizútjának építésekor áldozatul esett. Keresztezzük az említett keskeny műutat, majd kissé emelkedve a jelzések mentén a gerincen maradunk. Néhány méterre jobbra a KD jelzés Nagybörzsöny felé tér. Az országos K jelzés a Kammerhof fenyvese mellett bükk szálerdőben lejteni kezd. Az utóbbi években megritkított bükk erdőben balról jelzetlen szintút csatlakozik, mely előtt egy kő alól vízér szivárog. Az erdészeti járművek által gyakran járt utunk (Luczenbacher út) irányt tartva, szintben éri el a Hálás-bérc tetejét. Balra a KΔ szép kilátó-ponthoz invitál. A ritkás részről a Vasfazék-völgyre nyílik rálátás. A tölgyesre váltó erdőben a K jelzés egyre meredekebben lejt, majd az Inóci (nyílegyenes)-vágásba fordul. Az egykor kifogástalan. füves nyiladék útvonalát az erdészeti nehéz járművek keréknyomai és a víz rombolása eléggé tönkretette. A Barna Ferenc-emléktáblát és kőkeresztet az út baloldalán egy síelés közben szerencsétlenül járt egyetemista emlékére emelték 1935-ben. Utunkat erről az oldalról hatalmas irtás fiatalosa kíséri. Jobbról egy tisztást mellőzünk, majd a Pokol-völgyi-pataknál levő újabb réten (pihenőhely) véget ér a lejtő. A Z jelzést keresztezzük, a K-hez a S+ is csatlakozik, mellyel együtt hamarosan a Kisinóci turistaház kedves, patinás épületéhez érünk. (Vasárnap a Kismaros-Kóspallag buszvonal egy-egy járata a házig feljőve közlekedik.) Az országos K jelzés tovább a Nagyirtáspuszta felől leereszkedő erdészeti műút folytatását képező közforgalmú műúton - egyre szaporodó hétvégi házak mellett, tájba illeszkedőnek nem mondható beton villanyoszlopsor kíséretében - vezet be Kóspallag községbe. A templom (buszmegálló) mellett lejtős, nyílegyenes főutcán folytatjuk utunkat lefelé - a kanyarig csatlakozó S jelzéssel együtt. A főút a település közepén élesen jobbra kanyarodik (ABC) - dél felé a P S jelzés, balra a K+ ágazik el -, a K jelzés (most már a P jelzéssel együtt) a főúton marad. Kóspallag alsó végén (Krisztus-kereszt) a balra forduló műút kanyarját a K jelzés a labdarúgópálya bal oldalán réten, majd akácosban átvágja. (AP jelzés a pálya jobb oldalán Márianosztrára vezet át, a Rablótanya kulcsosházat is erre érhetjük el.) Az országút-elágazásba lejutva -jobbra a műút Márianosztrára vezet - a Kismaros felé vezető ágra kell térjünk. (Balra erdei pihenőhely, gyér vizű forrás.) A betonutat a jelzett út rövidesen jobbra, felfelé egy szekérúton elhagyja, és a Piroska-hegy oldalába vezet. Ezen haladunk fölfelé, a Sűrűség irányába.
Jól bent járunk már a szép tölgyesben, amikor széjjel nyílik az erdő, s az út is kétfelé ágazik. A jobb oldali utat válasszuk, hogy egy fiatal bozótsűrűségű tölgyes mellett haladjunk. Balról vadkerítés kísér csaknem az erdő sarkáig. Az erdő szélén haladva egy köre festett oda-vissza mutató kék nyíl jelzi a helyes utat. A felső Békás-réten érjük el azt a magányosan álló fát, amely mind a csóványosi, mind a hegyes-tetői toronyból jól látható. A Békás-rét túloldalán szintén sarkosra vágott erdő mellett halad a kék jelzés, de mi bízzuk magunkat arra az erős szekérútra, amelyen eddig jöttünk, s ez kissé jobbra előre bevezet minket az erdőbe. Az itt is fiatal, sűrű tölgyesben egyre jobban ereszkedő út a Malom-völgy előtt 50-100 méterrel igen meredekké válik, s így éri el a Zebegény felől feljövő zöld jelzést. Balra fordulunk, majd egy formátlan gerendákból összerótt fahídon jobbra átkelünk a széles és mély patakmeder felett - a Z jelzés a Fehér-forrás csoportja mellett visz fel a házig, s a híddal csaknem szemben (az egykori tanösvényen) egy százados bükk csonkja mellett jobbra kanyarodva érünk fel a törökmezői turistaházhoz, amely kéktúra-bélyegzőhely.
A fennsíkon tovább dél felé indulunk. A jelzéseket figyelve nem téveszthetjük el az utat, ami először hol az erdőszélen, hol a fák között halad, majd újra kibukkanva nagy ívű jobb kanyarral nem az első köves makadám-úton, hanem a második - keskenyebb, sáros, agyagos - úton fordul lefelé. 2-300 métert megyünk rajta, s egy kereszteződésnél délnek, a Vizes-árok felé kezdünk ereszkedni, s ahol a meredek megenyhül elérjük a Vizes-árok völgyét.
Itt a Jelzéseket figyelve balra, a Csernák-kút völgyébe indulunk fölfelé. A vadkerítés létrája után igen erős emelkedő felénél egy jókora kidőlt bükkfa mutat le az árokba, a Csernák-kút foglalatára. Több mint száz éves bükkök között kaptatunk a következő kerítésjáró létráig, ahonnan már cseperedő gyertyánosban visz az út délkelet felé. Elérjük a műutat, de szerencsére csak rövid ideig kell mennünk rajta, mert túloldalán, szép tölgyesben szekérút fut a köves-mezői fenyvesig. A műút is itt végződik egy parkolóban. Átlátni a Dunán - a visegrádi várral majdnem szemben állunk -, látni a Szentendrei-sziget csúcsát és a Naszályt. A kék jel a régi esőház mellett pár szál fenyő között halad tovább felfelé. Kétszer keresztezzük a sóderos, kavicsos kocsiutat, amikor megérkezik a sárga jelzés a Remetekereszt-bércen át Zebegény felől. Még pár pillanat és máris a Világos-téren állunk. Innen - kinek milyen tüdeje van -5-15 perc a hegyes-tetői Julianus barát torony. A Dunaka-nyar kellős közepén állunk. Dél felé a Szent Mihály-hegy miatt a kilátás ugyan korlátozott, ennek ellenére a panoráma pompás! A Foltán-kereszttől végig lehet kísérni csaknem az egész börzsönyi kék jelzést. Látni a Magas-Börzsöny tömegét, a nyugati gerincet, Márianosztra hegyeit, a Gallát, a zebegényi nagy kanyarjához érkező Dunát, Nagymaros és Visegrád házait, a Szentendrei-szigetet övező két Duna-ágat és a Naszályt. Olyan, mintha Zebegénynél, ill. Nagymarosnál két különböző folyót látnánk.
Az itt megjelenő "emberek" rendszeresen betörik a torony ablakait, ajtaját. Eltüzelik a padokat, asztalokat, nem kis aggodalmat keltve a torony kezelőiben. Az út tovább az Ürmös-réten át - egy átjátszó állomás kerítését jobbra hagyva - vezet a szemközti magaslatig, leereszkedik az újonnan bekerített két kutatóakna mellett és beér egészen a Szent Mihály-hegy alá, ahová a kút-völgyi szekérút és a hegyet megkerülő SΔ jelzés érkezik.
A mi kék jelzésünk - a sárgát elhagyva - itt balra indul Nagymaros felé. A főleg nedves időben nehezen járható, meredeken oldalazó, csúszós ösvény egy határozott balforduló után egy kis gerincen át érkezik le a nyeregig és innen kanyarodik aztán balra, be a Templom-völgybe. Adél-börzsönyi tölgyest szálbükkös váltja fel. A jelzések jók. Sétaút visz egyre lejjebb a félhomályban egy vízmosás mellett, s percek alatt elérjük Nagymaros szélső házait. A Diófa utcán át érkezünk a híres gótikus templomhoz, melynek tőszomszédja a Nagymaros-Visegrád vasúti megálló, ami kéktúra-bélyegzőhely.
A Dunán komppal juthatunk át az országos kék jelzést követve Visegrádra, ha a túrát folytatni szeretnénk. A komp mellett feljebb van a hajóállomás.

Kóspallag - Kis-Hanta-patak - Szent Gál-föld - Törökmező th. - Vizes-árok - Köves-mező - Nagymaros-Visegrád v.m.
11 km. Jelzés: P, K, K+

Kóspallagot autóbusszal legegyszerűbben Kismarosról érhetjük el, de egészen Vácról, ill. Márianosztrán át Szobról is közlekednek járatok. A település közepén leszállva a kóspallagi önkormányzat épülete mellől induljunk ki P és a S jelzéseket követve a Váci utcán lefelé. A falu szélső házait elhagyva beton villanyoszlop alatt visz lefelé a szekérút, amelyen beérünk az erdőbe. Az első piros jelzést a Kis-Hanta-patak fölé nyúló öreg nyárfán találjuk. Hosszú, keskeny, sásos, kikericses réten haladunk a Kis-Hanta-patak folyásával párhuzamosan egészen a Boglya-kő aljáig. A nehéz, párás levegőjű völgyben a S és P jelzések elválnak egymástól. Mi csaknem derék-szögben jobbra fordulunk. Egy öreg, félig kidőlt fűzfán látható piros bádoglemez jelzés segít bennünket a tájékozódásban. Piros jelzésünk itt a nyáras, füzes, égeres patakmeder mellett halad, míg el nem érjük a kóspallagi víztároló felső végét. Itt Y szerűen ágazik el az út és mindkét ágat zöld sorompó zárja le. Elmegyünk a baloldalon levőig, de nem bújunk át alatta, hanem közte és egy autósok számára készített kapuszerű torlasz-kerítés között balra felmegyünk a következő füves szekérútig. Ezen jobbra megyünk tovább jelzéseinket követve - égy ideig a tó felett haladva -, amíg ki nem érünk a Kismaros - Kóspallag országútra. Jobbra indulunk rajta -felettünk emelkedő magaslaton a Pusztatorony (Bibervár) egészen csekély nyomai találhatók -, amíg el nem érjük a Korompa- és Kis-Hanta-patakok összefolyását. Hídjuk után balra elhagyjuk a műutat egy erősen szabdalt keréknyomos úton, melynek közepén félembernyi betonoszlop áll piros bádogtetővel.
Nem megyünk fel a szemközti dombra, hanem azt megkerülve, a műúttal nagyjából párhuzamosan haladunk a patak partján. Utunktól jobbra, egy fás-ligetes részen egykori kolostor (zárda) alapnyomait lelheti fel a kutatószemű turista. A völgy kissé összeszűkül, amikor a piros jelzés a vízfolyás másik oldalán talál utat magának, s keskeny rétre vezet, amelynek végén egy nyeregbe kapaszkodik. Itt egy pillanatra belátni jobbra a halastóhoz. A nyeregből aztán lassan, de folyamatosan emelkedve érkezünk a Szent Gál-földre. Keresztezzük a halastóhoz levezető makadám-utat és a törökmezői turistaházhoz vezető műúttal párhuzamosan haladva a piros jelzés a szemközti tölgyesbe vezet. 300 m-t haladunk a tölgyerdőben, amikor mégiscsak visszaérünk az aszfalthoz, hogy csatlakozzon hozzánk a Kelemen-hegy mögül ideérkező Z jelzés. Jobbra visszakanyarodunk a bokros tölgyesbe, s az erdőszélen a villanyoszlopokat követve érkezünk a törökmezői turistaház alá. A zöld jelzés jobbra lekanyarodik a Fehér-forrásokhoz, tovább pedig a Malom-völgyön át Zebegényig vezet.
A mi piros Jelzésünk a Törökmező turistaháznál éri el az országos kék jelzést, s innen a Köves-mezőig az 1. sz. túrában leírtak szerint megyünk. A kövesmezöi parkolóból egy lehajló aszfaltdarab folytatásaként szekérút indul (K+ jelzés) Nagymaros felé. Az út fölött kis gyalogösvény fut, s az útba föltúrt torlaszon is túljutva percek alatt elérjük Nagymaros szélső házait. A három felé ágazó útból mi a bal oldalin indulunk lefelé, amely a Martinovics utcába vezet bennünket. Az utca alsó végében áll Nagymaros egyik jellegzetes épülete, a Kittenberger Kálmán Általános Iskola. Ennek sarkától már valóban csak pár lépés a Nagymaros-Visegrád v. m.

Márianosztra - Brjéska-bánya - Galla-tisztás - Nagy-Galla - Misa-réti-völgy - Ódamásd, Malom-völgy
8 km. Jelzés: Z, ZA, KA. K

A települést Szob vasútállomása mellől induló autóbuszal közelíthetjük meg, az autóval érkezők a Kismaros - kóspallagi elágazás - Márianosztra útvonalat is használhatják. (A túra "olajozott" befejezésének biztosítása érdekében a vonattal haza-indulóknak a Márianosztra - Szob viszonylat délutáni menetrendjét, az autósoknak a Szob - Márianosztra közötti indulásokat kell feljegyezniük - ha az ódamásdi végcélból autóbusszal akarnak visszatérni Márianosztrán hagyott gépkocsijukhoz.
Az 1998 végén átadott új buszfordulótól északnyugat felé, a lejtős utcán (P Z jelzés) induljunk a Nagy-Galla már messziről látható jellegzetes "süvege" felé. Rövidesen elmaradnak a házak, átkelünk a Bezina-patakon - balra Krisztus-kereszt -, majd az emelkedő földút keresztezi a felújításra váró Szob - Márianosztra - Nagyirtás - Nagybörzsöny kisvasút egykori pályájának helyét. A vonal turisztikai célú hasznosítása a küszöbön áll. A szántók, legelők közt akácfasorban futó utunk kissé balra törik ott, ahol a P jelzés északkelet (Nagybörzsöny) felé elágazik. A kicsiny Zuvári-völgy fője után a jelzett út balra (!) kanyarodik és ligetes-füves domboldalban nyugatnak tartva levezet a Misa-réti-patak völgyébe. Hamarosan a felhagyott Brjéska-kőbánya aljába fut ki utunk, ahol egy-egy talpfa az egykor idáig futó Misa-réti-völgyi bányakisvasút emlékét őrzi. A Z jelzés élesen jobbra - szinte vissza - fordul, majd tölgyerdőbe vezet, ahol a ZO jelzéseken (jobbra) a László-forráshoz térhetünk ki. A következő útelágazásban balra felfelé elhagyjuk a kis völgyet követő utat, és erősen emelkedve - földutat keresztezve - középkorú tölgyesben X alakban metszük a Nagybörzsöny - Szob (börzsönyi kék) turistaút vonalát. A menedékessé váló Z jelzésű szekérút a Hosszú-völgy zárlata felett vezet át a Varjú-hegy és a Nagy-Galla közötti nyeregben fekvő Galla-tisztás letelepedésre csábító nagy rétjére. (A tisztás északkeleti oldaláról szintút vezet - Z+ jelzéssel - a korábban metszett K jelzésbe, szintveszteség nélküli átvezetést biztosítva a Liliompuszta - Koppány-nyereg - Nagybörzsöny között túrázóknak.) Irányt tartva, a tisztás túlsó végén újra megtaláljuk a Z jelzést, mely immár lefelé halad tovább a tölgyesben. Néhány métert megtéve viszont el kell hagyjuk az Ipoly völgyébe levezető - a liliompusztai buszmegállóhoz kiérő - eddig követett jelzésünket és jobbra, ösvényre kell befordulnunk, melyen az itt kezdődő ZΔ jelzés kapaszkodik fel a gallák közötti nyeregbe. A nyereg-az élesen visszaforduló ösvény idősebb tölgyek között, rendkívül meredeken vezet fel a Nagy-Galla 479m-es, megkapó kilátást nyújtó csúcsára.
Az Ipolyon túli Burda (Helembai)-hegység, az Esztergom feletti Vaskapu-hegy, a Pilis hosszan elnyúló hegyláncai, a Dunakanyar Szob - Zebegény (- Dömös) közötti szakasza, a Hegyes-tető tömbje, a Magas-Börzsöny felé tekintve a Kopasz-)y és a Só-hegy kúpjai jól felismerhetőek.
A parányi - valamikor háromszögelési gúlának is helyt adó - hegytetőről cserjék közt vezet a most már KΔ -gel jelzett ösvény egy benőtt nyiladéka, melyen erősen lejtve jutunk le a már keresztezett K jelzés szekérútjába. Ezen jobbra fordulva elhaladunk a Z+ Galla-tisztásra tartó elágazása mellett, majd szálerdőben, követve lefutó gerincet áthaladunk a már ismert Z jelzés keresztezésén. A folyamatosan lejtő szekérút az ún. Lábas-erdőben egy körülkerített csemetés mellé ér, mely balról kíséri utunkat. A Misa-réti-patakhoz lejutva balra felfelé (!) kell forduljunk. A földút kissé oldalazva vezet fel a már említett egykori bányakisvasút hegyoldali (mesterséges) terepteraszára. Balra - jelzés nélkül - a Brjéska bányához juthatnánk vissza, a K jelzés viszont jobbra, a patak folyásával azonos irányban fordul enyhén lefelé. A turistaút - a kisvasút nyomvonalát követő futásának köszönhetően - sétányszerűen kényelmes, annak köszönhetően, hogy a völgy aljából 1988-ban Horváth József, a délnyugati Börzsöny jelzéseinek (sajnos 1990-ben elhunyt) egyik fő karbantartója áthelyezte. Személyéröl, a turistaság érdekében tett önzetlen munkáiról még lesz szó.) A Zuvári-hegy oldalában, a Misa-réti-völgy felett vezető kisvasútnyomutunk egy híddal a patak túloldalára vezet át, majd rövidesen a Misa-rétre érkezünk. Földútra térve jutunk ki a Szob - Márianosztra közútra. A műút túloldala felett Szob - Nagybörzsöny kisvasút már (és még) nem használt vágányai húzódnak. A műúton balra - a jelzett út jobbbra Szob felé halad tovább - hamarosan megtaláljuk a buszmegállót. Innen - Ódamásd néhány házától -felé Márianosztra, lefelé Szob lehet (busz)úticélunk.

Márianosztra - Bezina-völgy - Nagyirtáspuszta - Nagy-Sas-hegy - Só-hegy - Lengyel-rétek -Kopasz-hegy - Márianosztra
11 km. Jelzés: P+, Z+, Z

A települést Szob vasútállomása mellől induló autóbusszal közelíthetjük meg. Az autóval érkezők a Kismaros - kóspallagi-elágazás - Márianosztra útvonalat is használhatják.
Az 1998 végén átadott új buszfordulótól északkelet felé, enyhén emelkedő utcán induljunk (Z P+ jelzés) a Kopasz-hegy füves csúcsa irányába. Az első utca balra a börtönhöz és a kolostorhoz vezet. Irányt tartva utcánk balról régi kőfaltól kísérve vezet tovább, majd a faltól eltávolodva jobbra hajlik. A község széle közelében ellágazáshoz érünk, ahol balra fordulva rövidesen újabb elágazáshoz jutunk. Itt a P+ jelzés balra, északnyugat é elhagyja a továbbvezető Z jelzés földútját és kényelmes dűlőúton, gyümölcsfák, pincék, kisebb üdülőházak közé vezet. Szintben, keresztben haladunk át a falu fölötti ligetes, gyepes gyümölcsösön, majd egy jól járt földutat is metszünk. Rövidesen - egy éles jobbkanyar után - beérünk a tölgyerdőbe. (A kanyarban lefelé balra, majd jobbra a rabok temetője található.) A jól járt szekérút átvezet a Lőrinc-hegy déli oldalából lefutó vízmosás másik (nyugati) oldalába, majd enyhén emelkedve észak felé fut tovább. Jobbról az ún. Olasz-kert felnőtt fenyvesét mellőzzük, majd egy szedres-bozótos aljnövényzetű erdőrészben keskenyedő szekérutunk élesen balra hajlik. :után turistautunk egy elágazás jobb ágát követi, enyhe emelkedőn észak felé tartva. Keresztezünk egy szekérutat, majd egy kis platón öreg gyümölcsös tisztásos, kicsiny szögletéhez érünk. A szekérút átszeli, a jelzett vény balról megkerüli a környező tölgyestől jól elkülönülő, gondozatlan egykori gyümölcsöskertet. Az ösvény tovább egy kis oldalvölgybe vezet le, ahol balra lefelé a tovább mélyülő völgy jobb oldalába tartó szintútra kell forduljunk. Megkerüljük a Lőrinc-hegy lefutó gerincét, ahonnan egy kopáros-sziklás részről kilátás nyílik a Bezina-völgy nyugati oldalára. Lejtős szekérúton jutunk le - újra zárt erdőben - a Bezina-völgybe. Mielőtt teljesen leérnénk a völgytalpba, rézsút keresztezzük a Szob-Nagybörzsöny kisvasútvonal 1974-ben megszűnt pályájának helyét.
Visszaépítésére, turisztikai hasznosítására a tervek szerint hamarosan sor kerül. Innen feljebb a pálya müszakilag egyedülálló, merész hajtűkanyarokkal kapaszkodott ki a völgyből a Só-hegy oldalába, hogy aztán oldalozó kanyargással vezessen fel a Vízválasztónak is nevezett nagyirtási hegynyereg kicsiny fennsíkjára, hogy onnan tolatós (fordítós) szerpentinnel jusson le a Nagybörzsönybe kifutó Hosszú-völgybe. A Bezina-völgy - Nagyirtás szakasz több pontjáról (kanyarjából) páratlanul szép kilátás nyílik a Só-hegyre, a Bezina-völgy katlanjára. A kisvasút felújítása új fejezetet nyithat(na) a Börzsöny turizmusában, ahogy erről már a korábbi útikalauzok szerzői is említést tettek.
A keresztezés után a Bezina-rétre kifutó egykori csonkavágány helyének terep-lépcsőjén is áthaladhatunk, majd kiérünk a tisztásra. A Bezina-rét a Bezina-völgy aljában, négy kis patakvölgy összefutásában fekszik. A kis hegyi katlan rétje pompás pihenőhely lehetne, sajnos azonban a tisztás egy része zsombékos, kaszálás hiányában igen gazos. Jobbról a Bükkös-árok völgyéből ér le tisztásszéli füves utunkhoz a Z+ jelzésű összekötő turistaút, melyen a 14. túra csatlakozik. A Bezina-rétröl továbbra is észak felé folytassuk utunkat, miután a tisztás jobb oldalán a romlott állapotú pihenőt is elhagyjuk. Átkelünk a Bezina-patakon, majd lassú emelkedővel a turistaút szekérútja; észak felé felhúzódó (középső) kis oldalvölgyet - egykori tarvágás fiatalosában - követi. Feljebb utunk átvezet völgyfő nyugati oldalába, a völgy alját feljebb kissé elhagyjuk. A zártabbá váló fiatal erdőben egy jobbkanyar után szintén jobbra a PO jelzés vezet le a Vasas-forráshoz, ahonnan az vissza is vezet a feljebb haladó P+ -hez. A völgyzárlat kisebb emelkedőjének leküzdése után jutunk ki (fel) a Nagyirtáspuszta - Farkas-völgy erdőgazdasági műútszakaszra.
Szemben, a jobbról fenyvessel is szegélyezett tisztáson (pihenőhely) találjuk a Nagybörzsöny - Szob erdei kisvasútvonal Nagybörzsöny - Nagyirtás (1991-ig működő) szakaszának állomását. E vonalrészen 1998-ban még ép volt a pálya; felújítására, forgalombaállítására remélhetőleg hamarosan sor kerül. A Szobig a Bezina-völgyön át levezető vonalrész sajnos teljesen elpusztult, jobbra a műút alatt ereszkedő egykori pálya helye itt teljesen elbozótosodott, de tervek szerint ez már csak ideiglenes állapot. A kisvasút teljes helyreállításával Nagyirtáspuszta a Börzsöny legfontosabb turistaközpontja lesz.
Balról a K+ S+ jelzés érkezik, a P+ jelzésünk itt ér véget, jobbra a műúton a S+ és az itt kezdődő Z+ jelzéseket kell kövessük, melyeken hamarosan -jobbra nagyterületű fenyvesültetvény - Nagyirtáspusztára érünk. Az egy-kori erdei telep, a turistaház Szent Orbán Fogadóként (panzió, összkomfortos faházak, strand) színvonalas étkezési lehetőséggel, szolgáltatásokkal komplett vendéglátó centrum.
A Nagy-Sas-hegy és a Nagy-gyertyános erdős csúcsai közt fekvő 400 m magas fennsíkszerű hegynyereg fenyveseivel, szép kilátást nyújtó pontjaival, szerteágazó turistaútjaival a Börzsöny egyik kirándulóbázisa. Gépkocsival is megközelíthető Kóspallag felöl, de a Szob - Nagybörzsöny kisvasútvonal működésével, e nemzeti parkhoz "illő" környezetbarát közlekedési lehetőség beindulásával jelentősége csak tovább nőne.
A fogadótól a műúton a Nagy-Sas-hegy irányába, a kastély felé kell továbbindulnunk, miközben a műút jól járt ága a Krisztus-fe-születnél balra, Kóspallag felé elkanyarodik. (Erre indul a S+ jelzés is a Börzsöny központi része felé) A Z+ jelzésű műútág a kastély előtt halad el, majd földútban folytatódik. A kastély kerítésének végénél balra felfelé (az istálló mellett) elhagyjuk a szintben továbbvezető földutat - melyet a Só-hegy déli oldalának aljában még keresztezni fogunk - és a Z+ jelzéseket követve erősen emelkedő szekérútra térünk. Keresztezzük a Márianosztra - Kovács-patak villanyvezeték pásztáját, majd utunk jobbra hajlik.
Rövidesen egy balra forduló hajtűkanyar után az emelkedő megszelídül, a szekérút menedékesen, fiatal vegyeserdőben felvezet a Kis- és Nagy-Sas-hegy nyergébe. Itt véget ér a Z+, mivel beletorkollik a szemből, a Kisinóci th. felől felvezetö és itt, a nyeregben élesen, ösvényre, a Nagy-Sas-hegy oldalába forduló Z jelzésü turistaút-ba. Figyelem! Itt kell nekünk is jobbra befordulni, elhagyva a lejtősre váltó szekérutat. Az emelkedőn, egykori tarirtás fiatalosában vezető ösvény néhány kanyarral felvezet a Nagy-Sas-hegy lefutó gerincére, az ún. Keselyűs-oromhoz. Innen, egy összedőlt magasles mellől egy ritkás, füves részről rendkívül érdekes kilátás nyílik észak felé.
Alattunk az Érsek-tisztás, mögötte a Ló-hegy, feljebb hátul a Nagy-lnóc hatalmas tömbje, melytől nyugatra a más-más magasságú gerincekkel, bevágásokkal tagolt erdős, vadregényes hegy-völgyrendszer jelentősebb kiemelkedései (Zálog-bérc, Nagy János-tető, Széna-hegy, Száraz-fa-bérc, Hegyes-hegy-orom) a térkép segítségével jól megkülönböztethetőek. A látóhatáron feltűnik a Magyar-hegy - Várbükk hegylánc is. A kilátóhelytől (ZΔ jelzés) a Nagy-Sas-hegy csúcsára is felkapaszkodhatunk, útközben és fenn a csúcson még szebb látvány fogad. (Visszatérés a Z jelzéshez ugyanazon az úton!)
AZjelzésű ösvény dél felé, a Nagy-Sas-hegy keleti oldalában enyhén lejtve vezet tovább, majd a füves részről sűrű bozótba vágott "zöld alagútba" fut be, ahol kissé újra emelkedni kezd.
A Nagy-Sas-hegy oldalában (és csúcsára) futó, gyönyörű kilátásokkal tarkított turistaút ösvényét 1989-ben az egy évvel később, 71 éves korában elhunyt Horváth József, a Budapesti Lokomotív Turistaszakosztály lelkes tagja, a nyugati Börzsöny turista útjelzéseinek karbantartója, turistatérkép-lektor, túravezető vágta. Korábban a Z jelzés Nagyirtásra leereszkedve a Nagy-Sas-hegyet nyugatról (mélyen) kerülve kapaszkodott vissza a Só-hegy előtti nyeregbe - nagy szintveszteséggel, látnivalók nélkül. Horváth József- az 1952-ben újjászervezett országos kéktúrát elsőként (!) végigjáró turista - a Nagy-Sas-hegy fiatalosában végzett több hónapi munkával fűrészelte ki mindannyiunknak ezt az ösvényt, jelezte elsőként le. Önzetlen munkájára emlékeztet ez a róla elnevezett útszakasz.
A bozótban futó - de jól járható - ösvény egy kis nyeregpontba vezet, ahonnan balra (ZΔ) a Nagy-Sas-hegy füves oldalkúpjára tehetünk (nem fáradságos) kitérőt. Innen a korábbival ellentétben délkelet felé, Kóspallag irányába nyílik szép kilátás, de már utunk következő állomása, a Só-hegy is feltűnik. Visszatérve a Z jelzésre könnyű lejtőn kiérünk az erdőből és ligetes réten át, facsoportok közt lejutunk a Nagy-Sas-hegy - Só-hegy nyergébe. Gyepes szekérutat keresztezünk - balra a Nagy-rét zsombékos, lefolyástalan tocsogója -, majd a turistaút kényelmes hegyoldali szekérútra vezet. Innen a csipkebokrokkal szegélyezett, fiatalosban oldalazó útról a változatosság kedvéért nyugat felé nyílik kilátás. Jól látszanak a Nagyirtáspuszta környéki fenyvesek, maga a hegynyereg elhelyezkedése, a Tolmács-hegy, a Hosszú-völgy, alattunk a Bezina-völgy, és természetesen a Szent Orbán Fogadó létesítményei. E parányi tisztáson elhagyjuk a továbbvezetö (keskenyedö) oldalutat és kissé balra, öreg tölgyesben - melyet a korábbi tarirtásnál "sapkaként" meghagytak -, igen kellemetlenül meredek kapaszkodóval felmászunk a Só-hegy tetejére. Az öreg erdőből a csúcson jutunk ki, az árvalányhajas, füves kúpról dél felé nyíló kilátás valósággal lebilincseli a vándort. A déli- és délnyugati Börzsöny, a Duna(kanyar) Szob - Zebegény ( - Dömös) közötti szakasza, a Hegyes-tető - Szent-Mihály-hegy tömbje mint dombortérkép rajzolódik ki a lábunk előtt. A Nagy-Galla vulkanikus, jellegzetes kúpja északnyugat felé uralkodó. Dél felé a Kopasz-hegy erdős háta takarja a panoráma „legyező" egy részét. Tiszta időben az esztergomi bazilika, messzebb a Gerecse, szemben a Visegrádi-hegység vonulatai, kelet felé a Só-hegy sziklás oldalkúpján túl a cser-háti Szanda, távolabb a mátrai Ágasvár is idelátszik.
A csúcsról kissé balra tartva, erős lejtőn, kopár, füves gerincen vezet lefelé az ösvény. Facsoportokhoz, kisebb sziklákhoz érve jobbra (!) találjuk meg a Z jelzés folytatását, mely kövek közt, igen meredeken vezet be az egy-kori irtás sarjerdejébe. Elérünk egy jobbról érkező felhagyott ösvényt, melyen balra kényelmesebbé válik a lejtő. Az ösvény két éles szerpentinkanyarral (jobbra, majd balra) vezet le a Nagyirtásról induló és a Só-hegyet dél felöl megkerülő földútra, melynek hegyoldal felé eső szélén betonoszlopos új villanyvezeték is fut. Keresztezzük a földutat, majd irányt tartva szekérúton folytatjuk túránkat dél felé. A középkorú cseres-tölgyesben hamarosan a Lengyel-rétek közül az elsőre érünk, ahonnan jobbra ágazó szekérúton kezdődik a Bezina-rétre levezető Z+ jelzés. A Z jelzés kissé emelkedve továbbhalad a következö Lengyel-rétre. Az út a Lörinc-hegy -Kopasz-hegy nyergébe kapaszkodik, ahonnan balra a ZΔ jelzésű ösvény a (valóban) Kopasz-hegy gyepes, feszülettel is ékesített csúcsára vezet fel. Onnan a kilátás kissé emlékeztet a Só-hegyről nyílóra, viszont innen már jól látszik utunk célja, Márianosztra is. (Visszatérés ugyanazon az úton!) A Z jelzés újra lejt, erősen járt föld-utunkhoz balról újabb csatlakozik, majd a Galambos-rét és a Sarok-rét mellett - két kis kúp között, kisebb fenyvesben - hamarosan kiérünk az erdőből. Mélyúton érjük el a P+ jelzés jobb oldali betorkollását, majd Márianosztra szélső házait, utcáját. Utunk egy keresztirányú utcába torkollik, melyen jobbra, enyhén lejtve jutunk a község központjába a buszfordulóhoz, ahonnan Szob vasútállomáshoz indulnak (sűrűbben) járatok.

 
     
Forrás: Börzsöny és az Ipoly völgye turistaatlasza
 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Szeretettel köszöntöm Önöket Letkés község lakossága és az Önkormányzat Képviselőtestülete nevében.
Letkés - az 1200 lélekszámú település - Magyarország és Pest megye északi részén a Börzsöny hegység lábánál, az Ipoly folyó völgyében található. A község határát kelet felől löszös szántóföldek, majd agyagos domboldalak és erdőségek szegélyezik...

Tovább »

 
   
   
 

Jelenleg 1 vendég online.
Oldalunkat eddig 449 alkalommal keresték fel.

Az Önkormányzat elérhetőségi
(2017. ápr. 28.)
e-mail: hivatal@letkesionkormanyzat.t-online.hu
telefon: 27/576-500, 576-516
telefon/fax: 27/576-506

 
     
     
Generálás ideje: 0.331042 másodperc.